Hipermodern kezelés egy ősrégi betegségben
Imiquimod - egy új, immunválaszt módosító terápia condyloma
acuminatumban
A condyloma acuminatum a human papillomavírus (HPV) alacsony
onkológiai kockázatú típusai (6,11, ritkábban 13,42,43,44)
által kiváltott jóindulatú növedék, mely az anogenitalis
regio bőrén illetve nyálkahártyáján jelenik meg. Világszerte
a leggyakoribb szexuális úton terjedő vírusos betegségként
tartják nyilván, a WHO évente 630 millió új esetet regisztrál.
A betegség lappangási ideje általában hosszú, akár több hónap vagy év is lehet.
Ez azzal függ össze, hogy a vírus, mely elsősorban a hám aktívan szaporodó
legalsó (basalis) sejtrétegének sejtjeit fertőzi meg, a sejtbe való behatolás
után gyakran egy nyugvó fázisba megy át. Ebben a látencia periódusban csak
viralis DNS termelődik, aktív vírus szintézis még nem történik. Az aktív szaporodás
beindulásakor a vírustermelődés a hám érési folyamataival szorosan összefügg.
A korai gének a basalis rétegben,a késői gének a hám felső, érett sejtrétegeiben
expresszálódnak, s a felső rétegben állnak össze az alkotórészek érett vírusokká.
A vírus fehérjéi immunválaszt váltanak ki, de az immunválasz
általában lassú és nem hatékony. Ennek oka a következő: a
vírusfertőzések többségében a virális fehérjék sejten belüli
jelenléte citotoxikus T sejtek termelődését indítja el. A
vírusfertőzött sejt károsodása (lysis) miatt a virális fehérjék
kijutnak a sejtből,a dendritikus (antigén prezentáló) sejtek
ezeket felveszik,és elviszik a regionális nyirokcsomókba,ahol
aktiválják a helper és citotoxikus T sejteket. Ezen aktivált
sejtek elpusztítják a vírussal fertőzött sejteket.
A HPV azonban - szemben más vírusokkal - nem okozza a sejt
lysisét. A fertőzés a hámfelszínről leváló vírusfertőzött
sejtek révén terjed tovább. Ezáltal a vírusfehérjék nem kerülnek
kapcsolatba az antigénprezentáló dendritikus sejtekkel, az
antigén prezentáció elmaradása miatt nem alakulnak ki a specifikus
citotoxikus T sejtek, melyek a fertőzött sejteket elpusztítanák.
Emellett, mivel a HPV fertőzésnek nincsen viremiás fázisa
sem (kizárólag a hámsejteket fertőzi meg,nem kerül be a véráramba),
ezúton sem valósulhat meg az antigénprezentáció. Ezen felül
a HPV néhány fehérjéje szerkezetileg igen hasonló a humán
sejtek fehérjéihez.
Az antigén stimulus hiánya ellenére a HPV indukál némi immunválaszt.
Ennek tudható be a szemölcsök 10-30%-os spontán regressziós
hajlama. A regresszió részben a kapszidfehérjékkel szemben
kialakuló specifikus immunválasznak tulajdonítható.
A sejtes immunválasz hiánya miatt számos
kezelési lehetőséggel próbálkozunk condylomában. Többségük
a növedék destrukcióján alapszik citotoxikus vagy fizikai
ablatív módszerekkel (1 táblázat). A kezeléseket követően-
mivel a vírusfertőzés problémáját alapvetően nem oldják meg
- igen gyakori a recidiva (2 táblázat).
1. táblázat
Hagyományos terápiás lehetőségek condyloma acuminatumban
I.Ablatív kezelések
1.Fizikai destrukció (sebészi eljárások)
Kimetszés (excisio)
Fagyasztás (cryoterápia)
Diatermiás koagulálás/elektrosebészet/elektrokauteres kezelés
Széndioxid lézeres evaporizáció
2.Kémiai destrukció
Podofillin
Podofillotoxin (B)*
Triklór/biklórecetsav
5- fluorouracil
II.Immunterápia
Interferon
Imiquimod (B)*
(B) * a beteg által alkalmazható
2. táblázat
Ablatív és destruktív kezelések eredményessége és a kiújulás
gyakorisága

Az ideális kezelési lehetőség HPV fertőzésben az volna,
amely a vírussal szembeni specifikus immunválaszt javítaná,
mégpedig a korai vírusfehérjékkel szemben. Az antiviralis,
antiproliferatív és immunmoduláns hatással rendelkező interferonokkal
történő lokális kezelések mintegy 15 éves tapasztalatai alapján
ez a terápiás lehetőség kevéssé terjedt el. Ennek oka az
alkalmazás kellemetlen mivolta (multiplex injekciók a genitális
területre), a szisztémás mellékhatások (influenzaszerű tünetek),a
magas ár,a nem kielégítő eredményesség.
Az immunválasz módosítók egy új osztálya,
az imidazoquinolonok közül az imiquimod lokális citokin indukció,
azaz interferon , tumor necrosis faktor és interleukinek
(L-lβ,IL-6,IL-8) termelődésének kiváltása révén fejti ki
hatását a bőrben. A 7-es toll-like receptort ( TLR-7) aktiválva
indítja be a proinflammatorikus citokinek termelését, és
a dendritikus sejtek stimulációja révén serkenti az antigén
prezentációt. Aktiválja a citotoxikus T sejteket,és a dendritikus
sejtek migrációja,az NK sejt aktivitás növekedése révén a
nem specifikus és a specifikus immunválasz effektor sejtjei
elpusztítják a HPV fertőzött sejteket.
Az imiquimodnak nincsen közvetlen vírus ellenes hatása,de
közvetett vírus ellenes hatását sejttenyészeteken és allatkísérleti
modellekben is megfigyelték. Ez komoly áttörésként értékelhető,
hiszen ebből a szempontból egyedülálló hatást fejt ki ,ami
megkülönbözteti minden más, hagyományos destruktív kezelési
eljárástól condyloma acuminatumban.
Az imiquimod terápia tehát a beteg által alkalmazható lokális
immunválasz módosító kezelésként a condyloma destrukcióját
és a lokális vírusmennyiség csökkenését is eredményezi. További
előnye, hogy lokális mellékhatásai általában enyhék (erythema,égő
érzés,ritkábban erosiók, oedema) szisztémás mellékhatás pedig
elvétve fordul elő.
A készítményt maximum 4-16 héten keresztül hetente háromszor
este, lefekvés előtt a gondosan megtisztított és megszárított
bőrfelületbe kell bedörzsölni.(Amennyiben valamilyen megelőző
kezelés miatt a felület hámfosztott,a hámosodást meg kell
várni!) Reggel (6-10 órás hatóidő után) a készítményt szappanos
lemosással kell eltávolítani. A krém alkalmazása után gondosan
kezet kell mosni. A kezelés nélküli napokon a beteg szexuális
életet élhet.
Az imiquimod különösen ajánlható olyan condyloma acuminatumban
szenvedő betegek kezelésére,akiknél a növedék lokalizációja
miatt ablatív/destrutív kezelés hegesedés rizikója miatt
elkerülendő, azoknál,akikben a megelőző kezelések ellenére
a betegség kiújulása alakult ki,illetve akik preferálják
a saját maguk által végezhető kezeléseket,valamint akik tartanak
a kezelések kiváltotta fájdalomtól.
VISSZA
|